Gödöllő, 2012. Ülök egy cimborám autójában, megyünk egy rendezvényre. A haver tudja hogy én biciklimániás vagyok, keresi a közös témát. Hogy ő miért nem biciklizik. A sok agresszív autós miatt, akik pl. a múlt héten édesanyját is leszorították a padkára, mikor ment a piacra. Nem csoda, hogy anyukája azóta inkább a járdán biciklizik, akkor is, ha megbünteti érte a rendőr. Miközben ezen dohog, maga is 20 centi oldaltávolsággal előz egy bringást...

Magunk alatt vágjuk a fát.
A szorító pénzügyi kényszer miatt egyre többen ülnek biciklire. Nyilván fontos szempont a környezetvédelem és az egészséges életmód, blablabla is, de ha nincs pénz benzinre, akkor felesleges tovább cifrázni az indoklást. Egyre több a kerékpáros, látjuk mindannyian. Egyre több a járdán közlekedő kerékpáros. Látjuk mindannyian. Ez így sokáig nem fog menni, a rendőrség véget fog ennek vetni. A járda a gyalogosoké, és ez így helyes.

És akkor mi lesz?
Autózásra nem lesz pénze azoknak, akiknek most sincs. A közúton nem mernek biciklizni. Hiába agitál ezer biciklis aktivista, ha egyetlen autós is akad, amelyik leszorítja a piacra igyekvő bringást. Meghalni nem akarnak - érthető. Nagyobb biztonságot fognak követelni. Követelni bizony, mert élni akarnak. Munkába járni, boltba menni, meg gyerekért az oviba. Az önkormányzatnak valamit csinálnia kell, ha a következő ciklusban is meg szeretnék tartani a székeiket. Az adóbevételeik nagy részét elvonta a kormány, az szóba se jöhet, hogy kerékpárút-hálózatot építsenek. Kivethetnek ingatlanadót, füstadót, adó-adót, abból fejleszthetik a feneketlen pénznyelő, buszos helyi járatokat. Ez biztos recept a bukásra. Csak azt tehetik, amit a tanító nénik: Szétültetik a civakodó rosszgyerekeket. Szélesebb sávot kell hagyni az autósok és a kerékpárosok között. A keskeny utcákat egyirányúsítani kell, a többsávosokat egysávosítani, az útszéli parkolást megtiltani, a városközpontból az autókat kitiltani.

Ha képtelenek vagyunk kulturáltan osztozni a meglévő útfelületen, meg is érdemeljük hogy megszívjuk - mi, autósok.